Végre megérkezett a lézervágott alaplemez, így összeépíthettem az autót. Addig sem tétlenkedtem, például készre szereltem a lámpákat és dolgoztam a szoftveren, melyről egy külön posztban fogok írni.
Precíz munka, a méretek mindenhol hajszálpontosak, az élek pedig szabályosak:
Mielőtt az összeszerelésről írnék, a lámpák bekötése is megér egy rövid kitérőt.
A LED-eket "hot glue"-val, ragasztópisztollyal rögzítettem a 3D nyomtatott lámpatestekben, bár a színesek elég jól illeszkedtek enélkül is, de a fehér LED-ek picit kúpos kivitelűek, így muszáj volt ragasztani őket.
A LED-ek bekötését közös katódos séma szerint végeztem, azaz a negatív pólusokat kötöttem össze. Az egyszerűség kedvéért egymásra hajtogattam a LED-ek rövidebb lábait, így egészen masszív lett az eredmény forrasztás után:
Az anódokra közvetlenül forrasztottam az áramkorlátozó ellenállásokat, tehát minden LED saját ellenállást kapott.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem elég egy ellenállás a tápvezeték felé, ami mögött párhuzamosan kötnénk a LED-eket (pl. az első lámpákat a hátsó helyzetjelzőkkel, vagy az első és a hátsó indexeket). A válaszhoz tudnunk kell, hogy a LED félvezető (fénykibocsájtó dióda), mely egy bizonyos nyitófeszültség eléréséig szigetelőként, azt átlépve vezetőként viselkedik.
A LED-ek gyártása során az egyes példányok nyitófeszültsége kismértékben eltérhet a tervezettől. Ha több LED-et párhuzamosan kötünk, akkor a legkisebb nyitófeszültségű kezd el hamarabb vezetni, és mivel ekkor ellenállása jelentősen lecsökken, az összes áram ezen az egy LED-en fog átfolyni. Ha az ellenállást több LED-hez méreteztük, akkor ezen LED-ünk túláramot kap és tönkremegy, ekkor a második legkisebb nyitóáramú LED-ünkön át kezd folyni az összes áram, így szép sorban az összes párhuzamosan kötött LED-ünk tönkremegy.
Ha az ellenállás megválasztásával nem a maximum áramok összességét célozzuk, akkor a gyakorlatban megúszhatjuk a LED-ek tönkremenetele nélkül, de a fényerejük különböző lesz.
Tehát a LED-ekhez érdemes egyenként áramkorlátozó ellenállást kötni. Ennek értékét úgy kapjuk, hogy a tápfeszültségből levonjuk a LED-ek nyitófeszültségét (általában 2-3 V), mivel a különbözet esik majd az ellenálláson. Az így kapott feszültséget elosztjuk a LED-ek maximum megengedett áramerősségével (ami tipikusan 20 mA), így megkapjuk az ellenállást. Esetemben 5V-os tápfeszültséggel számolva a színes LED-ekre 150 Ω, a fehérekre a magasabb nyitófeszültség miatt 120 Ω értéket választottam.
Számokban:
Színes LED-ek: (5 V - 2.5 V)/ 20 mA = 125 Ω, melyhez legközelebb eső, nem kisebb szabványos ellenállás 150 Ω
Fehér LED-ek: (5 V - 3.4 V)/ 20 mA = 80 Ω, melyhez legközelebb eső, nem kisebb szabványos ellenállás 100 Ω
A fehér LED-ek nagy fényereje miatt döntöttem végül picit magasabb, 120 Ω-os érték mellett.
Ennyi kitérő után következzen az összeszerelés: Mind a csavarhelyek, mind a vezetékek számára nyitott rések tökéletesen pontosra sikerültek, így könnyű dolgom volt. A lámpatestekben kialakított fészkekbe behelyeztem az M2-es anyákat, majd rögzítettem őket a pici imbusz csavarokkal, majd a breadboard és a Freedom board rögzítése következett M3-as, kereszthornyos csavarokkal. A breadboardot a két végén szorítottam le egy-egy csavarral, a Freedom boardot pedig egy csavarral. A lámpák kábeleit a breadboard középső részéhez csatlakoztattam, az alsó részre ugyanis a motorvezérlő kábelek érkeznek.
A második részben a breadboard alkatrészekkel feltöltéséről és az alvázra építésről fogok írni.
