Térjünk vissza kicsit a Freedom boardhoz és az ARM mbed környezetéhez.
Az mbed környezet azzal teszi roppant egyszerűvé a beágyazott rerndszerek programozását, hogy rengeteg előre megírt C++ osztályt kínál, melyek segítségével absztrakt módon kezelhetünk perifériákat, szolgáltatásokat, de olyan komoly alrendszereket is kínál, mint egy beágyazott operációs rendszer (RTOS), vagy a teljes körű network stack az Ethernet réteg kezelésével és TCP/IP stack-kel.
A 3D nyomtatóknak sok fajtája létezik. A legegyszerűbb (egyben legrégibb) módszer az úgynevezett Fused Deposition Modeling - röviden FDM - már a '80-as évek végén megszületett. Az FFF rövidítést is használják erre a módszerre, ahogy a hivatkozott Wikipedia cikk is írja.
Egy ezen az elven működő nyomtatóhoz van hozzáférésem, mely PLA és ABS műanyag alapanyagból képes nyomtatni. Az ABS ismerős lehet többeknek, strapabíró anyag, de a magasabb hőmérsékletigénye, a nyomtatótér egyenletes hőmérsékletére érzékenysége, valamint az előkészítés miatt nehézkesebb a nyomtatása.
A PLA műanyaggal könnyebb bánni, ráadásul növényi alapanyagokból is előállítható, megfelelő körülmények között pedig biológiai úton lebomlik. Ez utóbbi tulajdonsága adta környezetbarátságát azért is érdemes szem előtt tartani, mert a 3D nyomtatás még gyerekcipőben jár, mely a selejtes darabok arányában is megmutatkozik. Prototipizálásnál, hobbi célokra tehát egyértelműen jobb választás, mint a Lego anyagaként is ismert ABS.
Felmerült, hogy Kutatók Éjszakáján csinálhatnánk egy közös standot munkatársaimmal, ahol az érdeklődőkkel (elsősorban gyerekekre számítunk) közösen építenénk egyszerűbb áramköröket, készítenénk egyszerűbb példaprogramokat mikrovezérlőkre. Ennek kapcsán egyik munkatársamtól kaptam egy ARM Cortex-M processzoros, FRDM-K64F névre hallgató demókártyát, amit az ARM mbed környezetben rendkívül egyszerű programozni. Annyira megtetszett a pofon egyszerű PWM vezérlés valamint a Bluetooth kapcsolat lehetősége, hogy el is határoztam, hogy a korábbi terveimmel szemben ezt a kártyát építem majd az autóra a TI Launchpadom helyett.
A "Freedom board" a HC-05-ös Bluetooth modullal kiegészülve:
Legutóbb az elektronikával foglalkoztam, most a mechanikus részeken volt kedvem gondolkozni.
Az új vezérlőegység és további műszerek, érzékelők elhelyezéséhez szükség lesz egy szerelőlapra. Az autó szerencsére jó nagy, így nagy felületet lehet kialakítani a hátán.
A gyári kasztnit tartó 4 db rögzítési pont jól használhatónak tűnik erre a célra is, így ezek távolságait és elhelyezkedését mértem fel.
Réges régen kaptam egy hibás távirányítós autót unokatestvéremtől, amiből évfolyamtársaim segítségével egy "marsjárót" terveztünk készíteni a Magyarok a Marson robotépítő versenyre.
A projekt akkor idő és elszántság hiányában félbemaradt, az autó pedig jó időre felkerült a padlásra.
Idén áprilisban részt vettem Sopronban a Drón és Robotika Shown, ahol többekkel beszélgetve, leginkább a Magyar Robotépítők Egyesületének standjánál szerzett benyomások hatására elhatároztam, hogy felfrissítem az autós projektet.
Íme az autó:
